A Dél-Zalai Takarékpénztár – főként a „falu népének szolgálatára” – 1870-ben alakult Eperjesy Sándor és négy ügyvédtársa kezdeményezésére. A 10 éves fennállása alkalmából 1880 márciusában tartott közgyűlésen „tartalomdús üdvözlő beszéddel” ünnepelték az igazgatóságot s élén „a pénzügyi ismeretekben gazdag, teljes odaadással működő” Eperjesy Sándor elnököt.
Az intézet tanácstermében leleplezték az elnök életnagyságú arcképét, s az alkalomra az igazgatóság portréit tartalmazó díszalbumot készíttettek. A fekete bőrbe kötött, ezüstözött rátétes FÉNYKÉPALBUM 38 kabinetportrét tartalmaz, melyeket a VARGA TESTVÉREK a Főtéren, a Vízlendvay-házban (ma Erzsébet tér 19.) működő „fényképészeti üvegtermükben” készítettek.
Az album – az igazgatóság tagjai sorában – a város életében döntő szerepet játszó kereskedők, gyárosok, vállalkozók, ügyvédek, orvosok arcmását őrzi.
Az alapító elnök EPERJESY SÁNDOR mellett a felvételeken megörökítették WEISER JÓZSEF gépgyáros, kereskedő, BLAU PÁL, a Blau M. Fiai cognac-gyár, BETTLHEIM GYŐZŐ, a Bettlheim-féle szalmahüvely és nádszövőgyár tulajdonosait. Szerepel közöttük az Első Nagykanizsai Gépgyár, Kazánkovács, Vas- és Érczöntöde (a későbbi Mercur Vasművek) alapítói, tulajdonosai: BACHRACH GYULA és HIRSCHL (HARKÁNYI) EDE portréja is, akik a város ismert építési vállalkozói voltak. A belváros kiemelkedő köz- és magánépületei dicsérik a szaktudásukat (Városi Kórház, 20. gyalogezred laktanyája, Polgári Leányiskola épülete, Bazárépület stb.)

Ebből a helytörténeti szempontból értékes forrásból ismerjük GRÜNHUT FÜLÖP és fia, ALFRÉD gabonakereskedők arcmását (Grünhut Alfréd neves műgyűjtő volt, numizmatikai- és metszetgyűjteményének egy részét ma a múzeum őrzi), EBENSPANGER (ELEK) LIPÓT bor-, bőr-, terménykereskedő, földbirtokos; LÖWINGER IGNÁCZ gabonakereskedő portréját is. A Varga Testvérek megörökítették DR. SCHREYER LAJOS sebészt, kir. törvényszéki és pályaorvost, városi képviselőt és DR. SZUKITS NÁNDOR orvost; a város neves ügyvédei közül többek között DR. OROSZVÁRY GYULÁT (ki az Önkéntes Tűzoltó Egylet elnöke is volt), DR. TUBOLY GYULÁT, Zala vármegye tb. ügyészét s DR. HERTELENDY BÉLÁT, aki 1889-től országgyűlési képviselő lett, s alapító elnöke a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnak.
A kabinetportrék sorában megtalálható ID. BENTZIK FERENCZ, a sánci uradalom bérlője, és fia, DR. BENTZIK FERENCZ ügyvéd fiatalkori portréja is. Utóbbi 1877-től volt a Dél-zalai Takarékpénztár igazgatósági tagja, később elnöke lett, 1879 és 1914 között városi tiszti ügyészként meghatározó szerepe volt a város vezetésében, évtizedeken keresztül a Polgári Egylet megbecsült elnökeként is tevékenykedett.
„Varga G.& J.” (Varga György és János) a kanizsai működésükkel párhuzamosan Zágrábban is műtermet tartottak fenn. Emellett 1881-től kibérelték a Dél-Zalai Takarékpénztár akkor felépült székházában, az ún. Bazárépületben kialakított napfényműtermet is, ahol Varga János kezdett dolgozni. Az ebből az időszakból származó fotókon jelenik meg először külön a nevük fényképeik verzóján: „Varga J.” és „Varga György”.  Az 1880-as évek közepétől valószínűleg már csak Zágrábban tevékenykedtek. Munkájuk elismeréseként 1900 körül megkapták a császári és királyi udvari fényképész címet.

Képek:
1. kép: Eperjesy Sándor (1831 -1906) ügyvéd, a Dél-Zalai Takarékpénztár alapítója, 1870 és 1876 között igazgatója, majd haláláig elnöke.
2. kép: Weiser József (1845- 1918) kereskedő, gépgyáros

Összeállította: Kunics Zsuzsa