A századforduló – századelő legismertebb s leghosszabb ideig működő fényképészmestere Nagykanizsán Mathea Károly volt. Róla mégis évtizedeken keresztül alig tudtunk valamit.
A „Fényírók Nagykanizsán 1860-1930” című időszaki tárlatunkon már kiemelten mutatjuk be Bazárudvari műtermét, ismertetjük életútját, tevékenységét. Rekonstruáltuk műtermét, s kirakati szekrényét, a korabeli bútorokkal berendezett „felvételi szobában” bemutatjuk a mester Rapid típusú műtermi fényképezőgépét is.
MATHEA KÁROLY (MIHÁLY) eredeti neve MATHIA volt, a szinte egész élete során használt név, a Mathea hivatalos anyakönyvi elírás eredménye. Eperjesen született 1861-ben, édesapja, Mattia/ Mathia András tímármester volt, édesanyja Malinovszky Mária.
A következő 34 éve még szinte ismeretlen előttünk, nem tudjuk, ki volt a mestere. Esetleg az ekkor Eperjesen működő – a magyar fényképészet úttörőjének nevezett –Divald Károly tanítványa lehetett vagy tőle látta hivatására a példát.
Nagykanizsára mindenesetre már „kitűnő szakképzettségű fényképészként” érkezett.
A Dél-Zalai Takarékpénztár 1881-ben felépült díszes székházában, a Bazárépületben megnyitott napfény-műterem vezetését a később országosan ismert fényképésztől, Uher Ödöntől vette át Mathea Károly 1895 májusában. Korai felvételei hátoldalán még Uher Ödön utódaként hirdette magát.
A „jeles fiatal fényképész” hamarosan a város ismert mesterévé, tevékeny polgárává vált. Nagykanizsa köztiszteletben álló lakóit, neves családjait fényképezte évtizedeken keresztül, felvételek ezrei kerültek ki a kezei közül.
Nem csak a város elitje látogatta műtermét, számos felvételt készített a környező falvakból és Kiskanizsáról érkező parasztcsaládok tagjairól is, akik jeles alkalmakkor keresték fel. A Kanizsa környéki falvak népviseletét ábrázoló fényképeinek üvegnegatívjai közül 302 darab a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményébe került. A „Fényírók” kiállításban ebből az együttesből is látható egy válogatás.
Az I. világháború alatt nagy számban készített olyan fényképeket, melyeket a bevonuló katonák vittek magukkal vagy a fronton harcolóknak küldték ki a hozzátartozók. Ő fényképezte a 48. gyalogezred tisztikarát is az eskütételkor, a frontra indulás előtt, 1914 augusztusában.
Jelentős városi, egyesületi ünnepségek, rendezvények megörökítését köszönhetjük neki, számos osztálykép, tablókép került ki a műterméből. Városképei közül a piarista gimnázium Eötvös téri régi épületéről 1895-ben készült eredeti fényképei ismertek.
Legnagyobb szakmai elismerését a Pécsi Országos Kiállításon és Vásáron érte el 1907-ben, ahol ezüst éremmel tüntették ki. Ezt ezután reklámként a fényképei versoján is megjelentette.
A városban megtalálta családi boldogságát is. 1900 februárjában feleségül vette a nála asszisztensként dolgozó, Nagy Mária Gizellát (Nagy József csizmadiamester és Topolics Mária 19 éves leányát). Három gyermekük született: Mária, Károly Tivadar, végül 1906-ban Elemér, aki 1915. február 15-én hosszas betegség után, 8 évesen elhunyt. Gondos nevelést biztosítottak gyermekeiknek.
MÁRIA a helyi Polgári Leányiskola után a pozsonyi Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett. 1922-ben dr. Abay (Neubauer) Gyula jogász, közgazdász (később a pécsi Erzsébet Tudományegyetem professzora, a jogi kar dékánja) vette nőül.
KÁROLY már a kanizsai gimnáziumban kitűnt zenei tehetségével, tanár, bölcsészdoktor, neves zenetudós, zeneszerző, népzenekutató lett. (A nagykanizsai piarista gimnázium vegyeskara 1998 óta viseli MATHIA KÁROLY nevét.)
Mathea Károly köztiszteletnek örvendett a városban, sokan szerették a „jó kedélyű, társaságkedvelő” fényképész–mestert. Szinte élete végéig a műteremben dolgozott. 1926 után valószínűleg – a címtárakban említett – Fényes Berthold fényképész végezte már mellette a napi feladatokat. Tevékenysége megszűnése éveként 1932 szerepel a Betűsoros Iparos lajstromban, műtermi berendezését eladta, feleségével Budapestre költözött. Itt, a Ferenc körút 38. szám alatt hunyt el, gyermekei körében, 1933. január 20-án, 71 évesen.
Tartós örökséget hagyott maga után. Emlékét a mai napig őrzik – nem csak a családtagjai és a város történetét kutatók, hanem – a fennmaradt, általa készített, a kanizsai polgárokat és a városkörnyéki falvak lakóit ábrázoló portrék ezrei.

Képek:
Mathea Károly fényképész 1908 körül (Magántulajdon)
Mathea Károly, felesége Nagy Mária Gizella és gyermekeik: Mária, Elemér és Károly Tivadar 1909 körül (Magántulajdon)

Összeállította: Kunics Zsuzsa