Képeslapjaink
Nagykanizsa, Fő út 5.
Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.
Helytörténeti szempontból is értékes kiállítás nyílt a Képzőművészetek Házában.
A biedermeier a 200 évvel ezelőtti Facebook – hangzott el a XIX. századi restaurált portrékat bemutató kiállítás megnyitóján. A 9 kép között Tisza István portréja is szerepel. A Képzőművészetek Házában látható tárlat -művészeti értékén túl- helytörténeti szempontból is fontos.
A Thúry György Múzeum tisztelettel meghívja Önt, kedves családját és barátait 
2016. december 6-án 16.30 órára a Biedermeier portrék - Válogatás a Thúry György Múzeum képzőművészeti gyűjteményének restaurált alkotásaiból című időszaki kiállítás megnyitójára.
A vendégeket köszönti Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.
A kiállítást megnyitja Lehota János esztéta.
A restaurálás szakmai hátterébe Fazekas Gyöngyi okleveles festő-restaurátor művész avatja be az érdeklődőket.
Közreműködik Baráth Adrien és Marics Borbála, a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola tanára és növendéke.
Helyszín: Thúry György Múzeum - Képzőművészetek Háza, Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.
A kiállítás a Dunántúlt egykor benépesítő népek viseletét és arcvonásait tárja a látogatók elé. A tudomány lehetővé teszi, hogy alapos anatómiai ismeretek és tehetség birtokában a képzőművészek hiteles arcrekonstrukciókat készítsenek az egykor élt emberekről.
A Kárpát-medence nyugati területeit az 5. század közepétől germán népek vették birtokba. Hozzájuk köthetők a Tolna megyei Mözs mellett feltárt temető leletei, ahonnan az a különleges formájú koponya származik, amely jellegzetes példája a koponyatorzításnak. A 6. század elejétől a Dunántúlt a langobardok foglalták el; a Keszthelyhez közeli Vörsön feltárt langobard temető egyik sírjában nyugvó férfi koponyáján jelképes lékelés nyomait figyelték meg. Ez a furcsa szokás gyógyító célú volt vagy esetleg egy beavatási szertartás része lehetett.
A langobardokat néhány évtizednyi itt tartózkodás után az újonnan érkező avarok követték, akik közé tartozott a kiállításban is megfigyelhető mongoloid vonásokkal rendelkező férfi. Az avar uralom a 8. század végéig állt fenn, Pannonia területe a magyar honfoglalásig a Karoling Birodalom része lett.
Közép-Európában a népek vándorlása a magyar honfoglalással nem ért véget, a tatárok által veszélyeztetett kunok bebocsájtást nyertek Magyarországra. Perkáta, Nyúli-dűlő lelőhely temetőfeltárásai alapján nyomon követhető a pogányból kereszténnyé vált magyarok temetkezési szokásainak változása, a kun temetkezési szokások sajátosságai és a településen található templom építéstörténete, amely jól összevethető a Dél-Dunántúlon ma is álló szakrális épületeinkkel.
Az emberi sorsokról ebben a korban is mesélnek a csontok. Az egyik rekonstruált arcú személy csontrákban szenvedett, kinövés volt az arcán. Figyelemre méltó egy másik férfi is, akinek betört koponyája erőszakos halálának emlékét örökítette meg.
A szobrok mintázói: Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes
A rajzos arcrekonstrukciók alkotója: Kőnig Frigyes
A kiállításhoz a Magyar Nemzeti Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum kölcsönzött tárgyakat.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)
