Kanizsa két, legrégebb óta működő egyesülete, a POLGÁRI EGYLET és a KASZINÓ egyaránt díszes székházat emeltetett 1885-ben. Így ezután saját székházukban tartották a báli szezon legjelentősebb táncos összejöveteleit. A farsangi időszakban a dísztermeket bérbe-, kölcsönvették más egyesületek, iskolák is.
A századforduló idején a POLGÁRI EGYLET „ÖSSZES TERMEIBEN” tartotta hagyományosan táncestélyeit: a Keresztény Jótékony Nőegylet, az Izraelita Jótékony Nőegylet és az Irodalmi és Művészeti Kör, ezek voltak általában a farsangi időszak „legsikerültebb” rendezvényei. De a nagyobb számú tagsággal rendelkező egyesületek is az Egylet nagytermében rendezték mulatságaikat.
Farsang két estjén a székházat minden évben kizárólag hadijelvényekkel, katonai tárgyakkal díszítették: a báli toalettekben pompázó hölgyek és a frakkot viselő urak mellett díszegyenruhás tisztek töltötték meg a nagytermet a 20. és a 48. gyalogezred tisztjei és altisztjei számára szervezett fényes estélyeken.
Az egyesületek igyekeztek minden évben valamivel érdekessé, emlékezetessé tenni mulatságaikat. Az IZRAELITA JÓTÉKONY NŐEGYLET 1894-ben például „FALUSI SOKADALOM JELLEGÉVEL” szervezett táncvigalmat, a termek zsúfolásig teltek a „fess gyümölcsárusnőknek”, cigánylánynak, „planétásnak” (vásári jövendőmondónak), cukrász-, halászlánynak öltözött leányok csoportjaival.
1898 farsangján AMERIKAI REKLÁM-ESTÉLYT szerveztek. „Művészies kivitelű reklámképek mintájára lesz minden utánzatban. Ugyanoly bájos arcok árulják majd a Kathreiner kávét, amilyen bájos arcot mutat a reklámkép.” – írta előzetesében a helyi lap munkatársa. A jótékony célú estek bevételéből a „szemérmes szegényeket” támogatták.
A KERESZTÉNY JÓTÉKONY NŐEGYLET minden évben megtöltötte vendégeivel a Polgári Egylet termeit. 1900-ban „Lotteriával” egybekötött jótékony célú „THEÁZÓ ESTÉLYT” rendezett. A Zalai Közlöny tudósítója szerint „A Sugár utca megélénkült aznap este a robogó hintók sokaságától és a vendégek felvonulása még tartott javában akkor is, mikor a táncot már megkezdték odabenn.”
A MUNKÁSKÉPZŐ-EGYESÜLET ugyanebben az évben GÉSA-ESTÉLYT szervezett, „A gésák” című operett japán hangulatát akarta a bálterem parkettjére varázsolni. A hölgyek gésa-jelmezt, a fiatalemberek matróz ruhát viseltek.
A „legsikerültebb mulatságok” közé tartoztak minden évben az IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI KÖR és az ÁLTALÁNOS MUNKÁSKÉPZŐ EGYESÜLET báljai, ahol általában 100-150 pár táncolta a négyeseket.
A Munkásképző Egyesület „MOZGÓ-KÉPEK” című jelmez-estélyén 1898 februárjában 200 pár kezdte a négyest. Az est hangulata, a bálterem miliője a KESZTHELYI HÍRLAP ÚJSÁGÍRÓJÁT is magával ragadta: „A különféle jelmezek szép látványosságot nyújtottak….A termekben sátrak voltak felállítva, ahol szép leányok festői jelmezben kínálgatták a pezsgőt. Nagyon szép volt a jelmezes felvonulás is, a nagy izzó lámpák eloltattak s a párok színes lampiont tartva kezükben, körüljárták a nagy termet, oldalról görög tűzzel is pazarul megvilágítva. Természetes, hogy ezután tánc következett, melynek csak a hajnal vetett véget.” – tudósított a jól sikerült kanizsai estről.

Összeállította: Kunics Zsuzsa