Lefelé erősen kiöblösödő, alpakkából készült, fedeles kávés kanna. Felfelé ívelő kiöntője a szájperem fölé emelkedik. Zsanérral ráhajló, domborodó fedelén gombbal díszített. Ívelt füle négy karéjos dísszel illesztett a kanna vállához és hasához, az eredeti alpakka fogantyút utólag vasból készült toldással helyettesítették. Kiszélesedő talpon áll. Alján a készítő, az 1843-ban alapított, alsó-ausztriai Berndorfi Fémáru- gyár beütött védjegye látható: ovális mezőben a „sétáló medve”, felette a gyár nevének rövidítése: „B MF” (Berndorfer Metallwaaren Fabrik), alatta az „ALPACCA” felirat. Ezt a védjegyet az 1880 és 1891 között készült termékeken használták. Az embléma alatt a „POLGÁRI EGYLET 1” beütött felirat olvasható.

A Berndorfi Fémáru-gyár kiváló minőségű alpakka és alpakka-ezüst edényeket, étkészleteket, evőeszközöket és dísztárgyakat gyártott „magánházak, szállodák, vendéglők és kávéházak részére”. Ügyfeleik között nagy vasúti és hajózási társaságok is megtalálhatók voltak, de a császári ház is a vásárlójuk volt, Erzsébet császárné a korfui palotáját, az Achilleiont és a Miramare császári jachtot berndorfi evőeszközökkel szerelte fel.

Az alpakka kávés kanna az egykor a Sugár út 3. szám alatt működő Polgári Egylet vendéglő készletéhez tartozott. Valószínűleg az egyleti székház és vendéglő 1885. évi megnyitásakor vásárolták, s használták évtizedeken keresztül.

Az 1836-ban alakult Bürger Verein kezdetben német nyelven, majd 1848-tól magyar nyelven vezette jegyzőkönyveit, s nevét is Polgári Egyletre változtatta. Tagjai között a nemesi és az iparos származásúak, kereskedők, értelmiségiek egyaránt megtalálhatók voltak, 1865-től bármely felekezetű egyén felvételét kérhette az egyesületbe.

Megalakulásuk után uradalmi épületekben béreltek maguknak helyiséget, majd 1840-ben megvásárolták székháznak a Fő út – Deák tér sarkán (a Kölcsey utcai taxiállomás helyén) egykor állott, egyszerű, egyemeletes, háromszög oromfalas épületet. Az épület földszintjén működött a Polgári Vendéglő, melynek „csinos kioszkkal” díszített kerthelyisége kedvelt volt a városban.

Az egylet fennállásának 50. évfordulójára, 1885-ben új díszes, eklektikus stílusú székházat emeltetett a Sugár úton. A homlokzattervet Geiszl Mór, az épülettervet Hencz Antal ismert helyi építészek készítették. 1888-ban karzatos, színpados nagyteremmel bővítették az épületet, ahol fényes táncmulatságokat, hangversenyeket, előadásokat műsoros esteket rendeztek. Az Egylet tulajdona volt a keleti oldalon téglafallal, a Sugár úti oldalon 1890-től téglaoszlopos, díszes vaskerítéssel körülvett, Egylet-kertnek nevezett szomszédos park is.

A székház emeletén kapott helyet a nagyterem mellett az olvasó-, biliárd-, kártya- és társalgó terem. A földszinten működött a vendéglő, melyhez „mulatókert és kényelmesen berendezett nyári casino helyiség” tartozott. Az árnyas kerthelyiséget nyáron sörözőként hasznosították, a városi társas élet kedvelt színtere volt, juniálisok, hangversenyek színhelye.

Az Egylet-kert északi részén 1891-ben a város egy kisebb területet megvásárolt a Koronaherceg (Rozgonyi) utca meghosszabbításához, majd 1901-ben egy újabb területet vett, melyet a mellette fekvő saját telkével együtt parkosíttatott, „Városi sétakert” néven közparkot alakítottak ki. Itt épült fel később (1927-ben) a Városi Színház épülete.

Összeállította: Kunics Zsuzsa történész-muzeológus
A felvételeket készítette: Hohl Zoltán

A Polgári Egylet vendéglő árnyas kerthelyisége 1920 körül Az asztalnál balról Knortzer György, a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár vezérigazgatója, a Tűzoltó Egylet parancsnoka, mellette Eperjesy Gábor, a Dél-zalai Takarékpénztár főpénztárnoka, a Katholikus Legényegylet világi elnöke ül.
A kávéskanna talpának részlete	A Berndorfi Fémáru-gyár – kávéskanna alján látható, beütött – védjegye
A Polgári Egylet vendéglő reklámja, 1911