Fémből készült, lapos, sötétzöld talapzaton helyezték el a fekete színű, téglautánzatú kemencét, melyen a henger alakú, sárgaréz kazán áll nyomásmérővel, szeleppel, síppal ellátva. Kivezető csöve egy dugattyúhoz csatlakozik, melynek karja egy kereket forgat. (Hajdan a gőzszekrényen – a kazán mögött – álló magas kéménye hiányzik.) A hozzá tartozó apró tölcsér és a fűtéséhez használt eredeti kis spirituszégője is fennmaradt. A kis modell és még kisebb párja ugyanazon az elven működik, mint az igazi gőzgép.
Mindkettő talapzatán ovális mezőben egymásba fonódó „DC” betűk láthatók, a Doll & Co. játékgyár emblémája a „Made in Germany” felirattal. 
A Doll & Co. játékgyárat 1898-ban John Sondheim kereskedő és Peter Doll bádogos alapította Nürnbergben, 12 munkást foglalkoztatva. Kezdetben egyszerű, nem működőképes gőzgépeket gyártottak, játékaikat elsősorban Nagy-Britanniában, Írországban és az Egyesült Államokban forgalmazták. A bérelt helyiségeiket hamarosan kinőtték, így saját gyárépületet építettek egy lakóépülettel együtt a Kirchenweg 13. szám alatt, mely ma is áll, 2008-ig utódcége működött itt.
1911-ben Sondheim egyik unokaöccse, Max Bein csatlakozott a vállalkozáshoz partnerként, ennek köszönhetően új lendületet kapott a gyártás. Bein vadonatúj termékeket fejlesztett ki, elsősorban óraszerkezeteket, játék gőzgépeket, modellvasutakat, gőzhajtású játékautókat és teherautókat. Az 1920-30-as években már 250 alkalmazottal működtek.
(1938-ban a nürnbergi faji törvények miatt kénytelenek voltak eladni a gyárat, a Fleischmann cég vette át. A „Doll” márka 1949-ig maradt fenn.)
A kis gőzgépmodelleket Knausz László takarékpénztári tisztviselő vásárolta – valószínűleg karácsonyi ajándékként – László nevű kisfiának a 20. század első éveiben. Egy másik kedves játékához hasonlóan Németországból rendelhették meg neki vagy egy hazai játékboltban vásárolták.
Nagykanizsán a Városháza földszintjén egykor működő Alt és Böhm áruház és szomszédságában, a Fő út 4. szám alatt a Rosenfeld Adolf Fiai áruház is számos gyermekjátékot forgalmazott. A századforduló idején megjelent rajzos árjegyzéke szerint a Rosenfeld áruház játékáru választékával és áraival „az elsőrangú fővárosi játéküzletekkel vetekedett”.
Egy ilyen „remek kivitelű” „kifogástalanul működő” gőzgép vagy gőzmozdony azonban drága játéknak számított, a katalógus szerint az egyszerűbb gőzgépet 12 Koronáért, egy kis gőzmozdonyt 23 Koronáért kínáltak „nagyérdemű vevőiknek”. (Az ugyanebben a katalógusban szereplő karlsbadi porcelánból, kézi színes festéssel és aranyozással díszített 26 darabos étkészlet pl. 25 Koronába, egy díszes, ezüstözött névjegy- vagy gyümölcsöstál 19 koronába került. A Zalai Közlöny egy éves előfizetéséért 10 Koronát kellett fizetni ebben az időben.) 
A kis Doll-gőzgép modellt kedvenc játékaként idős koráig megőrizte tulajdonosa. Dr. Knausz László ügyvéd 1980-ban, 87 éves korában ajándékozta a múzeumnak.
A 18. század végén a természettudományos érdeklődés hozta létre, illetve népszerűsítette a már korábban feltalált fizikai játékokat (pl. laterna magica, kaleidoszkóp, tükrös játékok). Az 1800 körül kiadott nürnbergi játékkatalógusokban az állatok, járművek mellett nagyobb arányban szerepeltek már a fizikai, optikai játékok. A 19. század végén, a 20. század elején előtérbe kerültek a konstrukciós játékok, az óraműves állatkák és járművek. A fiúgyermekek álma a gőz, majd rugós óraszerkezet, illetve transzformált áram által hajtott játékvonat volt.
A játékgyártás jelentős fellendülését is a 19. század vége hozta el, az ipari forradalom e téren is előmozdította a tömegtermelést. A gyermekjátékok iránt megnövekedett igényt már csak az ipari úton előállított játékokkal tudták kielégíteni. Míg korábban a játékokat főként vásárokon, búcsúkban tudták a szülők beszerezni, a 19. században megjelentek az állandó játékkereskedések, üzletek is. A játékszerek ipari előállításában Németországé volt a vezető szerep, később Franciaország is felzárkózott hozzá. Így évszázadokon keresztül Nürnberg és Párizs volt a játékkészítő ipar központja.

A Rosenfeld Adolf fiai áruház (Nagykanizsa, Fő út 4.) 20. század elején kiadott katalógusának részletei: gyermekjátékok: kis gőzmozdony és gőzgép modell

Összeállította: Kunics Zsuzsanna történész-muzeológus
A felvételt készítette: Hohl Zoltán