A család címerével és jelmondatával díszített „Herczeg Batthyány-Strattmann nagykanizsai erdőhivatala” feliratú cégtábla
- Részletek
- Szülőkategória: 2022
- Kategória: Szeptember
A gazdagon díszített, míves kivitelű festett bádog cégtáblán arany háttéren fekete betűkkel a „Herczeg Batthyány-Strattmann nagykanizsai erdőhivatala” felirat olvasható félkörívesen alul és felül.
A hercegi címer egy hermelinpaláston helyezkedik el, a tetején koronával. A címerpajzsot két szárnyas paripa tartja, mellső lábuk között egy-egy zászlóval, rajtuk az uralkodópár, Lotharingiai Ferenc és Mária Terézia monogramjával. A pajzs fölött kilencgombos korona látható, rajta öt sisakdísz római birodalmi és a Batthyány családra utaló attribútumokkal (oroszlánnal és pelikánnal). A pajzson a Batthyány család eredeti címere látható: a barlang előtt ágaskodó, a szájában kardot tartó oroszlán, s felette a fészkelő pelikán. A címerpajzs alatti feliratszalagon a család jelmondata: „Fidelitate et fortitudine” (Hűséggel és bátorsággal) olvasható.
A festett ovális cégtábla – a Hónap Műtárgyának is helyet adó – Fő út 5. szám alatti épülethez kapcsolódik. A hajdan itt működött erdőhivatal folyosói bejárata fölött függött egykor.
A kanizsai uradalmat 1743-ban szerezte meg gróf Batthyány Lajos kancellár (később nádor). Majd a következő évben a szomszédos homokkomáromi uradalom megvásárlásával Zala vármegye keleti területein egy könnyen kezelhető, 30 000 hold nagyságú földbirtokkomplexumot hozott létre.
A vár köveiből a 18. század elején épült Fő út 5. szám alatti uradalmi tiszttartói ház is a Batthyány család tulajdonába került, a kanizsaiak „hercegi vár”-nak nevezték el. Itt kaptak helyet a hercegség Kanizsa környéki gazdaságainak hivatalai, itt működött a hercegi erdőhivatal, valamint itt lakott a jószágkormányzó, az erdőmester és családjaik is.
A cégtáblát Barthos Gyula (1883-1971), az erdőhivatal főerdésze ajándékozta a múzeumi gyűjteménynek. A Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia elvégzése után a Kendeffy-uradalom erdészetének vezetője lett, majd 1919-ben Batthyány-Strattmann László Kanizsán nevezte ki erdőtisztté. 1924 és 1945 között az uradalom erdőmestere, majd főerdőmestere volt. 1945 után is az Erdőgondnokság vezetője maradt 1948-ig, nyugdíjba vonulásáig. A jeles erdész és ornitológus emlékét a nagykanizsai Zalaerdő Zrt. irodaházának udvarán felállított bronz mellszobor, Szabolcs Péter alkotása őrzi.
Összeállította: Kunics Zsuzsanna történész-muzeológus
A felvételt készítette: Hohl Zoltán
Felhasznált irodalom:
Dr. Kaposi Zoltán: Kanizsa mezőgazdasága a feudalizmus utolsó időszakában (1690-1849) In: Nagykanizsa Városi Monográfia II. Nagykanizsa, 2006