Október

Mustszűrő („szűrőkosár”) Murarátkáról

Részletek: Szülőkategória: 2021; Kategória: Október

Bükkfából ácsolt keret, melyre vesszőből fontak kosárkát.
A mustszűrő eszköz Murarátkáról, az Imre hegyről került a Thúry György Múzeumba egy horvát pincéből, de a magyarok is ilyen eszközzel szűrték a szőlő levét a hegyen: „Mikor préselnek, a kád fölé teszik, hogy mikor a must folyik a medencéből, fogja vissza a szemeket.” 1952-ben leltározta Kerecsényi Edit a néprajzi gyűjteménybe.
Zalában és az egész Délnyugat-Dunántúlon a szőlőt a hegyen, a parcellára épített hajlékban, azaz a pincében dolgozták/dolgozzák fel. A kádon erjesztett vagy megtört szőlő levének törkölytől való elválasztására szolgál a mustszűrő vagy más néven szűrőkosár. A szőlőprés alá is szűrőkosarat tettek, hogy a kifolyó mustot a magoktól és a kocsánytól megszűrjék. A mustszűrő változatos formákban fordult elő, egy falun belül többféle típust is ismertek és készítettek.

A 21. században július végén/augusztus elején már megkezdődik a szüret időszaka a korai fajtákkal, aztán eltart majd egészen november végéig a kései próbálkozásokkal, esetleg a jégbor is összejöhet szerencsés esztendőkben. A 19. században azonban leginkább október volt a szüret hónapja. A Balaton mellékén és Zalában – az időjárást is figyelembe véve – Terézia hetében kezdték. A pontos időpontot hatóságilag szabályozták: a hegyközség vagy a város elöljárósága állapította meg. A szüret egyszerre kezdésének oka - a szőlő éves biológiai ciklusán kívül, - a szőlőből, borból, mustból szedett adó (dézsma, hegyvám, kilenced) könnyebb behajtása volt.

A szüret a délnyugat-dunántúli parasztgazdaságokban segítséggel végzett társasmunka, ami a dolgozáson kívül jó alkalom volt a szórakozásra is. Nincs ez másként napjainkban sem. (Az aratóünnepekhez hasonló felvonulásokat, bálokat a 19. század végétől tartanak. Ezek a szervezett rendezvények merítettek az uradalmi szőlőmunkások mulatozásaiból és még korábbi, céhes hagyományokból is.)