„Háromszorhímes” és „kétszerhímes” tojások Véséről
Magyarországon és a tőle keleti, északi és déli irányban fekvő országokban a viaszolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja, az alapszínnél pedig hagyományosan a piros vagy annak valamilyen árnyalatának (vörösesbarna, sárgáspiros, rózsaszínű) elérésére törekednek. A Nagykanizsához közeli Vésén azonban a szokásostól eltérő, fekete alapszínű viaszolt tojásokat is készítettek az asszonyok. Korábban e terület a nagykanizsai múzeum gyűjtőterületéhez tartozott, így kerültek az egyedi technikával készített kis remekművek a gyűjteménybe. A jellegzetes fekete színű, kétszer vagy háromszor hímes tojások festéséhez kovácsszén összeolvadt salakjából, a tüzes vasról kovácsolás közben lehullott vasporból és savanyú káposzta vagy -paprika forralt levéből készítettek főzetet. A sötét alapból emelkedtek ki aztán a zöld ill. piros színű minták.
Bertók Ferencné 1969-ben mutatta meg Kerecsényi Editnek, hogy hogyan készülnek a vései „háromszorhímes” tojások. Festésük három fázisban történik, három féle színű lesz a végeredmény, melyből adódik elnevezésük:
- A tojás kerületén és közepén viasszal mintákat rajzoltak, majd zölddel színezték a leveleket. A zöld tintával megfestett mintákat viasszal „lefedték”. A hím így zöld maradt alatta.
- Miután a minta zölden maradó részeit viasszal lefedték, meleg piros festékbe mártották. A pirosra festett tojást száradás után forró viasszal lefedték: a mintának azt a részét, amit pirosan kívántak hagyni.
- A tojást feketére festik. A festéklé a kovácsműhely üllője alatt összesöpört vasszemét felfőzésével készül. A fekete lében készre főzik. Végül a fekete léből kiveszik, langyosra hűtik, és puha ronggyal letörlik: a viasz lejön róla és szépen mutat a fekete alapon a piros, zöld minta.
A legtöbb kétszer és háromszor hímes tojást Vésén gyűjtötték, de a szomszédos Inkéről is kerültek a néprajzi gyűjteménybe azonos technikával készült darabok, sőt Csurgóról és Letenyéről is. Lábodon „kéccőhímös” néven készültek hasonló technikával a húsvéti tojások.