Augusztus

Műselyem nyári ruha, 1930-as évek

Részletek: Szülőkategória: 2020; Kategória: Augusztus

Fekete alapon szürke, kevés zöld, korall és világoskék színű virágmintás nyomott műselyemből készült, az 1935 körüli divat szerint varrt nyári ruha. Elején rövid cipzárral nyílik, felette keskeny állógallérja szélén széles kötőszalaggal ellátott, melyet csokorra kötve viseltek. Elején két kis nyitott mellzsebbel díszített. Derékban elvágott, lefelé kissé bővül. Háta sima. Ujja apró hajtásokkal bevarrott. Dr. Surányi Lajosné Mair Gréte készíttette az 1930-as években.
1930-tól az ideális nő – az 1920-as évek nőtípusával, a vékony, fiús „garszonnal” szemben – nőiesebbé vált, komplikáltabb ruhájú és elegánsabb volt, mint előde.
Az új körvonal, a hangsúlyozott derék, a meghosszabbított szoknya mind jobban érvényre juttatta a test nőies vonalait. A karcsú alakra lazán simuló ruhák szabása nagyon bonyolult volt.
A divatos haj hosszabb, szorosan a fejre tapadva, hullámosan keretezte az arcot, a fül alá, sőt vállig ért. A „vízhullámmal ondolált” hajak már festettek is, a legdivatosabb a platinaszőke volt. Egyre szélesebb körben terjedt az arcfestés, s kezdett divatba jönni a napbarnított bőr.
A vállak egyre szélesebbek lettek, 1932-1933-ban már átvették a férfiak válltömését is. Díszítésül bubigallért (kerek, álló rész nélküli gallér), csipkét, hímzett tüllt és madeiradíszt, zsabót, szalagot használtak, de mindenből keveset, finom ízléssel összeválogatva.
A szoknya illedelmesen befedte a fél lábszárat is. A derék, az ujjak, a térdtől harangosan bővülő szoknyák különböző betétekkel, fodrokkal gazdagítottak. A kosztümök, kabátok lazán követték a test vonalát. A színek visszafogottak: drapp, zöld, terrakotta és mély lila, délután és este főleg fekete. Az anyagok közül a kötött, hurkolt, bársony, selyem- és szövet zsorzsett, nyáron a nyomott, azaz „empiré selymek” és kartonok voltak divatosak. Ez utóbbiak virágos változatát parasztkartonnak hívták. A tervezők és szabók felfedezték a különböző népviseletek szépségét, a ruhákon megjelentek a hímzések.
A ruhát dr. Surányi Lajosné Mair Gréte valószínűleg lány korában és később fiatalasszonyként hordta az 1930-as években.
Mair Gréte édesapja, Mair József Ausztriában született 1843-ban, Németországban töltötte a gyermekéveit, majd Lipcsében „könyves szakmát tanul”. Európai útja során jutott el Magyarországra, s állást vállalt Nagykanizsán, Fischel Fülöp nyomdatulajdonos, könyv-és papírkereskedő üzletében. Hamarosan családot alapított, 1874-ben nőül vette Tureczky Hermint.
1891 júliusában saját könyvkereskedést nyitott a Csengery út 4. szám alatt a Kereskedelmi és Iparbank épületének földszintjén. A könyvek mellett folyóiratokat, papírárut, iskolaszereket, iskolai szemléltető eszközöket kínáltak.
Mair József azonban hamarosan súlyosan megbetegedett, 1900 januárjában meghalt, 7 árvát hagyva maga után (Gréte ekkor 11 éves volt). A Magyar Könyvkereskedők Egyesülte által ajánlott üzletvezető segítségével az özvegy és a legidősebb leány, Hermin vezette tovább az üzletet, majd rövid idő után üzletvezető nélkül is helytálltak.
A felső leányiskola elvégzése után Gréte is az üzletben segített, majd Hermin férjhez menetele után Ernesztin került a helyére. A Kereskedelmi Bank terjeszkedése miatt az üzlet 1913-ban átköltözött a szemközti oldalra, a Nagykanizsai Takarékpénztár épületébe, a Csengery út 3. szám alá.
Az I. világháború alatt a család több tagja, főleg Gréte a Jótékony Nőegyletben és a Hadsegélyzőben tevékenykedett. Visszaemlékezése szerint adományokat gyűjtöttek, leveleztek, élelmiszert adagoltak, téli holmikat kötöttek, ajándékcsomagokat készítettek és küldtek a fronton lévő katonáknak, a hadigondozottaknak, hadiárváknak, később a hősi sírokat gondozták. A Trianoni békekötés után a Jótékony Nőegylet tagjaként a városba özönlő menekülteket segítették.
Mair Gréte emellett tevékenyen részt vett a Tüdőbeteg Szanatórium Egyesületben és a Stefánia Anya- és csecsemővédő Egyletben is, ahol titkár volt. 1919-től tagja volt a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör énekkarának, 1933-34-ben egy hat hangversenyből álló, nagysikerű sorozatot szervezett a Városi Színházban európai hírű előadóművészekkel. 1938-ban ment férjhez dr. Surányi Gyula ügyvédhez, életét férjének, később férje ápolásának szentelte, az üzlet vezetését Kata testvérének adta át.