Halis István helytörténész, író, a Városi Könyvtár és Múzeum vezetője Thonet- jellegű hintaszéke
A gőzöléses technikával bükkfából készült Thonet - jellegű hintaszék mindkét oldalát S-alakban összefonódó két csigavonalban hajlított rúd díszíti. Szintén hajlított oldalrúdjai a hátlap alsó részét és az ülőlapot határolják, majd ívesen a talpban folytatódnak. Karfái a hátlap felétől követik az oldalak ívét. Talpán három keresztrúd, távtartó biztosítja a hintaszék stabilitását. A fa felületeket pácolással és lakkozással felületkezelték. Lekerekített sarkú ülőlapja és hátlapja nádbetétes, a nádfonat hagyományos kézi nádazással készült. Minden szálat egyenként fontak a fa kereteken lévő lyukakba, a szélén körbefutó szálat lyukanként rögzítették. Igen használt, szúette állapotban került a múzeum gyűjteményébe, nádfonatos ülőlapja és támlája szétfeslett, kiszakadt. 2016-ban sikerült teljes körűen restauráltatni.
A hintaszék Halis István helytörténész, író, a múzeum alapítója, az első múzeumőr személyes használati tárgya volt. Egyik örököse, Halis István Katalin nővérének az unokája ajándékozta 1970-ben a gyűjteménynek eklektikus stílusú mosdószekrényével és a bécsi Schütz Cilli-féle majolikamanufaktúrában készült, bóraxmázas fajansz mosdókészletével együtt.
 |
| Halis István városi tanácsnok, helytörténész, a városi könyvtár és múzeum vezetője az 1920-as években Mathea Károly felvétele |
A tárgy leíró kartonján olvasható feljegyzés szerint (valószínűleg az ajándékozó szavai): „Halis István ebben sziesztázott délutánonként és elgondolkodott Nagykanizsa múltján. Haláláig használta.”
Halis István (1855. augusztus 21. - 1927. február 23.) a gimnáziumot szülővárosában, Nagykanizsán és Pécsett végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem jogi karán szerezte diplomáját 1880-ban. Tanulmányait befejezve visszatért Nagykanizsára, mindvégig a város szolgálatában állt. Különböző tisztségeket töltött be: 1896-ban árvaszéki ülnöknek választották, hosszú ideig városi tanácsos, később polgármester-helyettes volt. Utóbbi hivataláról 1914 októberében mondott le. 1913-tól az akkor létrehozott Városi Múzeum és Könyvtár vezetője lett.
1919-ig hivatali szobájában gyűjtötte a könyveket és régiségeket, majd a Városháza II. emeletén adtak át két szobát a múzeum céljára. 1925-ig vezette a két gyűjteményt.
Emellett rendkívül sok műfajban alkotott, népszerűek voltak elbeszélései, színművei, romantikus regényei, különféle cikkeket írt országos lapokba és folyóiratokba.
Leginkább maradandó alkotásai a város történetével foglalkozó tanulmányai, kötetei voltak.
A képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)
