Gyermekjáték: Laterna magica
A laterna magica („bűvös lámpás”) egy olajlámpával működő vetítőgép, a modern diavetítő őse, mely üveglapokra festett képeket vetített vászonra vagy falra. Galvanizált bádoglemezből készült, a hasáb alakú kis doboz négy kifelé álló, karmos, aranyszínűre festett vaslábacskán áll. Az alján egy kb. 5 cm átmérőjű kör alakú nyílás van, a nyílásból kivágott fémlemez egy kissé lesüllyesztve kapcsolódik az aljához, erre helyezték hajdan a lámpást. Oldalán egy zsanéros, apró kilinccsel záródó kis ajtó található. Az ajtóra és a doboz oldalára hosszúkás kis szellőző nyílásokat vágtak. A doboz felső nyílásába illeszthető a sárgaréz peremű kémény. A vetítő előlapjába egy nagyító lencsét és elé egy kiálló lemezt erősítettek, ebbe lehetett a festett üvegképeket behelyezni. A fémlemezen lévő nyílásba csatlakozik a henger alakú vetítő cső, melynek a tövénél és a végén is egy-egy lencse található.
A laterna magicához egy kis papír dobozban 36 db színes, hosszúkás, téglalap alakú, piros papírkerettel szegélyezett üvegkép is tartozik. A lemezeken általában négy, különböző témájú képecske látható: cirkuszi jelenetek, állatok, gyermekek, évszakok, életképek, Európa és a nagyvilág nevezetes épületei, tájai, lakói.
Fennmaradt az üvegképek egy eredeti (valószínűleg 10 képet tartalmazó) kis gyári doboza is „Bilder zu Laterna magica” és „J. F. Fabrik-Marke” felirattal és emblémával a tetején. E szerint a lemezeket Németországban, Nürnbergben készítette Johann Falk, aki laterna magicák, vetítők mellett működő modellgőzgépeket is gyártott. (Valószínűleg a Laterna magica is az ő termékük.)
A vetítő dr. Révffy Andor (1895-1983) ügyvéd, bíró gyermekkori játéka volt, édesanyjától, dr. Révffy Zoltánnétól kapta ajándékba a 20. század első évtizedében, amikor még Székelyudvarhelyen laktak. Az üvegképeket – emlékei szerint – Bécsben vásárolta az édesanyja.
A laterna magicát, a „bűvös lámpást” a philadelphiai Henry R. Heyl szabadalmaztatta 1870-ben. Azonban az első vetítőt Leone Battista Alberti építette 1437-ben, mai formája a 17. század közepén jött létre. 1663-ban már megvásárolható volt a nevesebb londoni optikusoknál.
A laterna magica a vándormutatványosokhoz is eljutott, a szórakoztatás eszközévé vált. 1798-ban a belga Étienne-Gaspard Robert, művésznevén Robertson a laterna magica egy általa fejlesztett verziója segítségével szellemekhez hasonló képeket vetített Phantasmagoria című előadásain. Ezt a teremben szálló füsttel kombinálta igen hatásosan, óriási sikert elérve nézői körében.
A 19. században több vándorló „laterna magica-művész” járta Nagy-Britanniát, bemutatókat tartva a városokban és falvakban. Néhányuk „speciális effektusokat” is előidézett, az üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket hozott létre. A legnépszerűbb a gyermekek körében a „Patkánynyelő” volt, melyen patkányok „ugráltak” egy alvó ember szájába. A 19. században rendkívül népszerűek voltak a „lámpások”, a film feltalálása után azonban egyre inkább háttérbe szorultak.
A képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)
