Thúry György Múzeum

Digitális gyűjteményünk

Thúry György Múzeum

Magyar Plakát Ház

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Magyar Plakát Ház

November

Lázsiás

nyaklanc 01 thVastag vörösrézláncból készített, nyolcas szemekből összeállított nyaklánc, melynek láncszemeit a kereszteződéseknél vékony sárgaréz dróttal sűrűn betekerték. A láncra kis rézlemezekkel 11 ezüstérmét nitteltek. A középső Mária Terézia 1780-as tallérja, két oldalán Ferenc József két-két 1880-as évekből származó florinosa, a szélső három pedig Ferenc József egykoronása az 1893 és 1915 közötti évekből. A nyaklánc egyszerű hurokkal zárul.

A nyaklánc ajándékozója, Nagy Andrásné mesélte a nyakláncról 1971-ben Nagykanizsán: „Valamelyik rokonunk készítette a leány számára, akinek udvarolt. Apám mesélte, hogy szedtek össze fényes pénzeket, és megcsinálták nyakláncnak, főleg a Kiskanizsán élő cigányok. Gyűrűket is készítettek pénzekből. Mikor elmentek a vásárra, ott árusították, vásárlóik is főleg cigányok voltak. A lányok és asszonyok büszkén hordták a nyakukban. Leginkább a rézműves lăkătár vagy köszörű cigányok foglalkoztak a készítésével, mert nekik volt hozzávaló felszerelésük.”

nyaklanc 03 thA lázsiás rögzítetlen, végeinél horgasan egymásba akasztott, pénzérmékből készített, erőteljes vagyon- és rangjelző szereppel bíró nyakék. A pénzes nyakékek az ország déli részén voltak gyakoribbak, ahol közvetlenebb és erőteljesebb volt a balkáni, délszláv népviseletek hatása, de a 19. században alapvetően az ország minden táján viselték ezt az ékszert. A legváltozatosabbak a Kalocsa és Baja környéki ötvösök lázsiásai voltak. A nyakékek a felfűzött pénzekről kapták a nevüket: Bácskában egy 18. századi pénzről, a lázsiásról nevezték el, a Duna-menti falvakban húszas, a Sárközben tallér volt a neve. A magyarok lázsiásféléi főleg kisebb értékű, de nagyobb méretű ezüstpénzekből álltak, általában 3–11 darabból. Sokszor gyöngyökkel vagy díszes fémláncokkal kombinálva viselték őket, de akadtak zsinórra vagy textilpántra fűzött darabok is. A lányok általában örökségbe vagy ajándékba kapták a láncot, de például Baja környékén a menyasszony a vőlegénytől kapott jegypénzből készíttette az ékszert. Az első világháború után lassan kiment a divatból a lázsiás, ugyanis a városias, polgári viselethez már sokkal jobban illett a nyaklánc.

 nyaklanc 02 th

Összeállította: Kiss Nóra néprajzkutató
Tárgyfotó: Hohl Zoltán
Fotó: Folkpédia

A hónap műtárgya

Thumbnail Április hónap műtárgyai Sassné Farkas Böske (1889-1950) alkotásaiból 1928 augusztusában megjelent fekete-fehér, barnított és zöld árnyalatú, festményekről...
Bővebben itt: Április  

A hónap festménye

Thumbnail Sass Brunner Erzsébet: Szellemi újjászületés 1926-1927(farostlemez, olaj 70x100 cm) (TGYM Képzőművészeti Gyűjtemény, Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.)

Múzeumi képeslapok

kepeslapA képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)

Galéria

mozaikmuzeumtura logo

NMI logo

Szeretettel várjuk kiállításainkon, programjainkon!

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.