Szeptember

Díszes iskolai füzet, 1880-as évek

Részletek: Szülőkategória: 2019; Kategória: Szeptember

A polgári leányiskolai füzet elő- és hátlapja fényes felületű, nyomott, domború, aranyozott mintázattal, kis képecskékkel díszített. Az előlap közepén ovális keretben két kis puttó virágfüzérrel játszik egy fa tövében, hátlapján szintén ovális keretben egy folyó menti város képe látható. A borító aranyozott kerettel díszített, melynek négy sarkában vadászjeleneteket örökítettek meg.

Belső felosztása vonalas, magyar nyelvórán használták az 1880-as években. A múzeum gyűjteményében található füzettartó összesen öt díszes füzetet tartalmaz, melyek oldalait a Steffanits testvérek: Pepsa, Mária és Josefine írtak tele gyöngybetűikkel.

A füzetben különböző témakörökhöz kapcsolódó feladatok olvashatók, például:
-„Írják ki a következő mondatokból előbb az alanyokat, azután az állítmányokat.”
- „A „kér” igegyökből alkossanak egy szócsaládot és némely szavait alkalmazzák mondatokba.” – „Főnév: kérelem, melléknév: kérdező, ige: kérlel.”
- „Névutók alkalmaztassanak mondatokba.” – „A madár a ház fölött repül. A szomorúság miatt lettem beteg.”

A polgári iskola a városok, nagyobb községek jobb módú kispolgárainak, középrétegeinek gyermekei számára az 1868. évi törvény által szervezett iskolatípus, ahová a tanulók a népiskola négy osztályának elvégzése után léphettek át.

Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma szükségletei alapján állították össze. A törvény szövege szerint a következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan és vegytan (tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra); mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére; statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat.

A polgári iskolát nem kötötték hagyományok, mint a gimnáziumot, ezért már kezdeteinél új törekvések hordozóivá vált. Szinte születése pillanatától bevezette az anyanyelvi oktatást, nagyobb teret biztosított a természettudományoknak, a munkaoktatás és a szemléltetés elvét tudatosan és széleskörűen alkalmazta. Az élettel kapcsolatban gyakorlatiasságra, hasznosságra törekedett. A törvény célkitűzései között kiemelt szerepet kapott még a művelt, magyar polgári háziasszony nevelése a polgári leányiskolákban.