Fagylalt konzervír
Horganyzott és csiszolt lemezből készült, fogantyúval ellátott, kettes fagylaltkihordó. Oldalán félkör alakú, kis zárral ellátott ajtó található, festése kívülről drapp, belülről krémszínű olajfesték. A konzervír belsejében egy kis polc található, amellyel két adag fagylalt szállítására volt alkalmas. Az ajtaján „M.GY.” – Makoviczky Gyula monogramja olvasható.
A fagylaltkihordót a Makoviczky Cukrászdában, a Deák tér 13. szám alatt használták a 20. század első felében. A
házat Bajer Vince cukrász építtette 1903-ban, szecessziós stílusban. Itt működtette cukrászdáját egészen 1910-ig, amikor is Makoviczky Gyula egy évre bérbe, majd teljesen átvette. A mester híre messzire eljutott. Puncstortája különösen népszerű volt, flódniját Bécsben is kedvelték. A második világháború után az üzlet utódját Muskátli cukrászdának nevezték.
Makoviczky Gyuláné visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a konzervírt az üzlet berendezése idején (1910) Budapestről hozatták. Ha valaki telefonon rendelt fagylaltot, akkor a konzervírbe szállították a lakására. A fagylaltos poharakat már előzőleg jégszekrényben hűtötték, amibe aztán bekerült a fagylalt, amit legtöbbször a háziszolga szállított ki biciklivel. Azonban volt példa arra is, hogy a vevő saját maga vitte el a fagylaltot, de a konzervírért nem kellett betétet fizetni, hiszen a legtöbb esetben ismerték a vásárlókat és soha egy kihordó sem veszett el.
Marco Polo, a híres olasz utazó 1298-ból származó úti jegyzetében arról írt, hogy a kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát. Gyümölcsleveket mézzel édesítettek, s hóval, jéggel hűtötték, fagyasztották. A fagylalt történetében akkor következett be nagy fordulat, amikor az 1500-as években egy cataniai cukrásznak zseniális ötlete támadt. Kitalálta, hogy a jeget és a havat nem közvetlenül az alapanyagokhoz adja, mint addig tették, hanem csak hűtőeszközként használja. Az elv egyszerű volt: az alapanyagokat egy tégelybe tette, amit azután jégbe állított, s lassan forgatott, míg az edényben meg nem fagyott a massza. Tulajdonképpen még ma is így készül a fagylalt.
Az első, fagylaltot árusító kávéház valószínűleg Párizsban nyitott meg, ám a fagylalt addig nem terjedhetett el széles körben, amíg az ipari forradalom
a konyhatechnológiát is el nem érte, hiszen a fagylalt előállítása, és főképpen folyamatos hűtése nagy kihívás elé állította a készítőket és drágává is tette a terméket. A 19. század végére már a legtöbb magára valamit is adó kávéházban lehetett kapni fagylaltot.
A képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)
