Betlehemi kápolna
A betlehemezés volt a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, vagyis vallásos népi színjáték. A gyerekekből vagy felnőttekből álló csoportok a karácsonyt megelőző héten járták a falut, hogy esténként bekéretőzzenek a családokhoz és előadják a betlehemest. E vallásos hagyomány célja Jézus megszületésének hírül adása volt. Fehér ruhát viselő angyal, kifordított bundát és kenderkócból készült bajuszt viselő pásztorok és egy nagyothalló idős pásztor voltak az előadás szereplői. Kezükből nem hiányozhatott a pásztorbot. Furulya- és csengőszóval járták az utcákat, így jelezték érkezésüket. A betlehemezők házilag készített jászolt, istállót vagy templom alakú betlehemet hordoztak magukkal, amelyet az angyal tartott a kezében.
A hónap műtárgyaként bemutatott kis kápolnát Szücs Ferenc letenyei pásztor készítette 6 éves fia számára 1946-ban. A kápolna puhafából, alapja vékony deszkábó
l készült. A kis templomot rózsaszín papírral vonták be, falára pedig szentképeket ragasztottak. Belsejébe, ahol a Szent Családot ábrázoló bábuk álltak, mohát tettek.
„Karácsony előtti héten jártak hárman-négyen, de még karácsony estéjén is betlehemezni. A fiam nagyon büszke volt, mert ő volt köztük a fő, neki volt kápolnája. Amit mondtak, azt előre megtanulták, én bizony nem tudom, hogy mit mondtak hozzá. 6–8 házat megjártak egy este, kaptak szépen pénzt meg aszalt gyümölcsöt, süteményt. Volt, aki 10 forintot is adott. A végén osztoztak azon, amit kaptak. Moha volt benne meg egy kis baba, az volt a Jézuska. Amíg iskolába jártak, addig mindig jártak vele. Mindig szépen rendbe tették, szentképekkel teleragasztották még a belsejét is.”
Amikor a betlehemezők megérkeztek egy házhoz, az angyal kért engedélyt a családtól, hogy bemehessenek a házba:
„Názáretből jövünk, Betlehem a házunk, amelyet hordozunk, kis Jézus születéséről örömmel zengedezünk. Itt áll betlehemünk e ház udvarában, szabad-e behozni gazda szobájába? Ha be szabad jönni, örömmel veszem, ezt a többieknek rögtön bejelentem.” (Kerecsényi Edit gyűjtése Tornyiszentmiklósról, 1968-ban.)
Amikor beengedték a betlehemezőket a házba, nyomban le is heveredtek a földre: a pásztorokat az angyal keltette fel álmukból, hogy az újszülött Jézushoz vezesse őket. Az előadást furulyaszó és énekszó is kísérte: ekkor csendültek fel a Pásztorok, pásztorok örvendeznek… vagy a Pásztorok, keljünk fel… kezdetű hagyományos karácsonyi énekek; a nagyothalló öreg pásztor félrehallásai pedig a humor bő forrását képezték. A betlehemezés végén a család pásztorjátékot egy kis ajándékkal – élelemmel, borral, vagy akár pénzzel – köszönte meg, amelyet a szereplők elosztottak egymást között.
A képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)
