A hímes tojás eredete a kereszténységet megelőző korokból származik, szimbolikáját azonban a kereszténység átértelmezte, új tartalommal töltötte meg. A keresztény egyházi szimbolika szerint a húsvéti tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A nyugati világban a 13. sz. óta a színe hagyományosan piros, mint Krisztus vére, a vér színe, az élet színe, a győzelem és az életöröm színe. A tojás díszítése, „hímzése” elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Nyugat-Európában inkább egyszínűre festették. Máig területenként eltérő hagyományai vanna, hogy milyen színűnek kell lennie a húsvéti tojásnak.

Dél-Zalában a tojásfestésnek gazdag hagyománya van, és az egyszínű, a viasszal írt vagy egyéb eljárásokkal készített tojások fontos szerepet kaptak a húsvéti népszokásokban. A Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteménye és fotótára segítségével, Kerecsényi Edit gyűjtőmunkája nyomán, most a 20. század közepének hímes tojásokkal kapcsolatos húsvéti szokásait elevenítjük fel.

 

 

A húsvéti tojás lényege Bod Péter 1761-es leírása szerint:
1. Hogy tsak Husvétkor tselekszik.
2. Nagy örömmel viszik véghez.
3. Hogy adják a gyermekeknek, szomszédoknak, s kivált a kereszt Atyák, Anyák, a magok keresztfioknak, leányoknak.
4. Hogy akkor sokkal inkább észik, mint másszor, melyet bizonyít a sok tojás-haj, melly mindenfelé hever.