Thúry György Múzeum

Képzőművészetek Háza

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Képzőművészetek Háza

Thúry György Múzeum

Magyar Plakát Ház

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Magyar Plakát Ház

Tisztelt Látogatók!
A Képzőművészetek Háza (Kiskastély), Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15. technikai okok miatt zárva.
A Magyar Plakát Ház kiállításai továbbra is látogathatók.

A kutatószolgálat 2017. augusztus 1. és augusztus 31. között szünetel. Megértésüket köszönjük!

A hónap műtárgya

Csizmadia mesterremekek

csizma thA török uralom alól felszabadult Kanizsán nagy szükség volt az alkotni képes, építő kezekre.
A lakosság növekedésével egy időben jelentősen nőtt a kézművesek száma is, míg a század elején csak 20 mester, 1770-ben már 174 élt a városban. Közülük sokan az osztrák, német, horvát és más délvidéki területekről vándoroltak be. Iparosai nagy számával Kanizsa kiemelkedett a zalai mezővárosok sorából.
Legtöbben a szabók, csizmadiák, vargák, takácsok, szűcsök voltak, de megjelentek más iparágak képviselői is, mint a fésűs, kalapos, hegedűkészítő, kertész. Iparuk mellett még földet, szőlőt műveltek, állatot tartottak.
A forgalmas vásárokon nem csak a kanizsai, de a távolról érkező vásárlókkal is jelentős forgalmat bonyolítottak.
Elsőként 1698-ban a szabó céh kapott kiváltságlevelet és a szűcsökkel közös céhbe tömörült csiszárok, lakatosok, kovácsok, nyereg-, lándzsa-, és íjgyártók, majd a következő évben a csizmadiák. A 18. század végén már 17 céh működött a városban.
A céhtagok fontos szerepet töltöttek be a város irányításában, de a városbíró és az esküdtek mellett az ő feladatuk volt a tűz elleni védekezés megszervezése is.
Különleges céhemlékek a remekek. A legény mesterré válásának egyik feltétele volt szaktudása bizonyítékaként a mesterség egy jellegzetes vagy speciális termékének elkészítése.
A kanizsai csizmadiák remekként egy papucsot írtak elő „kapcástul”, a varga céh „egy hosszú halász sarut hajtott fejűt”.
A két csizmadia mesterremek közül az apró, magyaros szabású csizmácska a 18. század végén készült, „remekbe szabott” kecske- és borjúbőrből készült párja a 19. században. Utóbbiban egy kis bőr rekeszt alakítottak ki, melynek szája szíjjal összehúzható volt. A családi hagyomány szerint Wolf Lajos nagyapja varrta legénykorában, majd később céhmesterként a vásárban övére kötözve hordta, s ebben tartotta az eladott csizmákért kapott pénzt.

A hónap festménye

Thumbnail Brunner Erzsébet: Gémeskút Japán, 1935(karton, olaj  21,2x35 cm) Az alkotás a Brunner kiállításban található (Thúry György Múzeum Képzőművészeti...

A hónap műtárgya

Thumbnail A török uralom alól felszabadult Kanizsán nagy szükség volt az alkotni képes, építő kezekre.A lakosság növekedésével egy időben jelentősen nőtt a kézművesek száma is, míg...
Bővebben itt: Augusztus  

Plakat haboru th

Múzeumi képeslapok

kepeslapA képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)

Galéria

mozaikmuzeumtura logo

NMI logo

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.