Thúry György Múzeum

Digitális gyűjteményünk

Thúry György Múzeum

Magyar Plakát Ház

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Magyar Plakát Ház

2018 februar thA selyemből készült, szaténnal bélelt, mélyen dekoltált báli „ruhaderék” (ruha felsőrész) többszínű gyöngyhímzéssel és selyemfonallal kivarrt virágokkal gazdagon díszített. Halcsonttal merevített, hátán fűzőzsinórral összehúzható.

A díszes felsőrészt Bécsben készíttette dr. Révffy Zoltánné Skublics Irén (1873-1941). A ruhaderék belsejében az alsó részen körben rávarrott hevederen olvasható a bécsi divatcég jelzése: „Marcher – Vienne, I. Weihburggasse 11.” Révffy Zoltánné fiatalasszony korában viselte az 1890-es években (1894-ben ment férjhez).

Az estélyi ruhák között a 19. század végén megkülönböztettek színházba és hangversenyre valót, díszebédnél vagy bemutatásnál viselendőt, és kizárólagosan táncra szolgáló ruhákat.
Bár mindhárom estélyi ruha drága selyemből, bársonyból készült, csipke- és gyöngydísszel, a különbség a kivágásban, a dekorációban, illetve a kiegészítők kiválasztásában jelentkezett.
A báli ruha volt mindig a legragyogóbb: muszlinból, tüllből, vagy selyemből, bársonyból készült, ujjatlan, mély kivágású, hozzá hosszú kesztyű, drága ékszer, csillogó fejdísz illett.
Díszebédnél vagy vacsoránál kötelező volt a hosszú ujj, a színházban szintén, ahol a földszinten ékszerekkel, virágokkal díszített frizurát illett viselni, míg a páholyokban nagy kalapot. Az operában volt a legdíszesebb a megjelenés, főleg az első bemutatón.
A hölgyek között a legjobb alkalmat egymás túllicitálására a báli szezon nyújtotta. Korosztályuk szerint négy osztályba tartoztak, az igazi választóvonal azonban nem a kor, hanem a családi állapot volt.
A fiatal leányok megjelenése egyszerű volt. Az első bálozó mindig fehér, fodros, tüll, muszlin vagy organdi ruhát hordott, s csak a második évadban választhatott a rózsaszín, világoskék, halványsárga vagy almazöld között. Ha már több éve farsangolt, sárgát, lilát, vagy vöröset is viselhetett, de ki akarta világgá kürtölni, hogy évek óta nem kelt el!
A (még nem egy éves) fiatal asszonyok ruhája volt a legpompásabb, legszínesebb, kivágásuk a legmerészebb, ékszerük a legcsábítóbb. Válogathattak a színes selymek, bársonyok között.
A fiatal anyáknak valamivel visszafogottabb volt az öltözéke, de még mindig szabadon válogathattak a színek és az anyagok között.
Az idősebb hölgyek tompa színű selymekben, bársonyokban, finom csipke és gyémánt-díszítéssel jelenhettek meg.
Az estélyi ruhához viselt alsószoknyák közül az egyik okvetlen nehéz tafota volt, hogy csábítóan suhogjon a hölgy minden mozdulatánál.

A férfiak a bálokon a 19. század közepén még kék frakkot viseltek, az 1870-80-as évektől már csak a fekete frakk volt megfelelő fehér keménygallérral és fekete csokornyakkendővel. Ez utóbbi a század végétől a pincérek frakkjának kiegészítője lett, így az elegáns férfi este csak fehér csokornyakkendőt viselt.

Összeállította: Kunics Zsuzsa történész-muzeológus
A felvételt készítette: Hohl Zoltán

A hónap műtárgya

Thumbnail Színes nyomat (litográfia) gazdagon díszített aranyozott keretben. Felirata: „Petőfi a nagyszebeni ütközetben 1849. március 11.”. A paszpartun...
Bővebben itt: Március  

A hónap festménye

Thumbnail Dobi Piroska: Kompozíció 1970 előtt(farostlemez, olaj 121x86 cm) (TGYM...

Múzeumi képeslapok

kepeslapA képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)

Galéria

mozaikmuzeumtura logo

NMI logo

Szeretettel várjuk kiállításainkon, programjainkon!

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.