A vegyes, horgolt-varrott technikájú csipke megalkotása Győrffy János, nagykanizsai ügyvéd feleségének, Győrffy Jánosné, szül. Tohmka Ilonának a nevéhez fűződik.

Már fiatalkorában megmutatkozott művészi tehetsége, de első csipkemunkáját csak 1908-ban, 37 évesen készítette. Ezen sikeren felbuzdulva kezdte tanulmányozni a különböző, régi csipkevarrási technikákat, majd saját ötletei alapján kezdett csipkét készíteni. Ehhez társult az az óhaj is, ami ebben az időszakban több úri és nagypolgári hölgy célkitűzése volt, hogy munkát adjanak a szegénységben élő, de megfelelő nevelést kapott asszonyoknak és leányoknak. Az első kész csipkéről szóló tudósítás és a hozzá tartozó képek 1913-ban jelentek meg az Új Idők folyóiratban. A Győrffy Jánosné által feltalált és szabadalmaztatott Pannóniai csipkét leheletszerű könnyűség és tartósság jellemzi. A szabadalom bejelentésére a Magyar Királyi Bíróságnál 1922. július 25-én került sor. A Pannónia csipke újdonsága abban áll, hogy ez a csipkezsinór minden változatban, bármely alakzat elkészítésére alkalmas.

A szabadalom bejelentése 1922-ben történt, de Győrffyné a technika utánzása ellen már kezdettől fogva küzdött. Kezdetben még szinte családias légkörben folyt a csipke készítése, 10-12 munkásnővel dolgozott, akiket ő tanított be. Nagyon sok megrendelésük volt, számos kiállításra vitték a csipkét, Magyarországon és külföldön egyaránt szép sikereket értek el, rendszeresen nyertek díjakat, elismerő okleveleket.

1916-ban Győrffy Jánosnét kérték fel, hogy készítse el a koronázási csipkét Zita királyné számára. Egy évet kaptak a kivitelezésre, azonban a háború közbeszólt és a koronázást előbb kellett megtartani, mire a csipke elkészült volna, addig nem volt már kit ékesítsen. Ugyancsak Pannónia csipkéből készült az Edda Mussolini esküvőjére szánt menyasszonyi fátyol, amely a Magyar Úrasszonyok Lapja ajándéka lett volna a menyasszonynak, de mivel késve érkezett, így már csak a zsámolyra terítették rá.

Győrffy Jánosné 1928-ban közjegyző előtt tett nyilatkozatában lemondott a Pannónia csipke szabadalmi jogáról fia javára. Egyúttal kötelezte magát menye betanítására és támogatására. Ugyanebben az évben Nagykanizsán ipartelepet hoztak létre a Győrffy-féle csipke készítésére.

 

A képen Román Andrásné Hadri Veronika munkája látható, mely a korabeli Pannónia csipke újrafelfedezéséről tanúskodik.

Az alkotás 2012-ben részt vett a párizsi Nemzetközi Csipkekiállításon a Magyar Csipkekészítők Egyesületének jóvoltából, 2015-ben Arany-oklevelet kapott, az „Élő Népművészet” XVI. Országos Népművészeti kiállításon, valamint 2017-ben megkapta a Magyar Kézműves Remek Díjat.