Thúry György Múzeum

Képzőművészetek Háza

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Képzőművészetek Háza

Thúry György Múzeum

Magyar Plakát Ház

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Magyar Plakát Ház

Tisztelt Látogatók!
A Képzőművészetek Háza (Kiskastély), Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15. technikai okok miatt zárva.
A Magyar Plakát Ház kiállításai továbbra is látogathatók.

A hónap műtárgya

I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázásának emlékére kiadott koronázási zsetonok és emlékérmek

2017 juliusSzáznegyven éve koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét a budai Mátyás templomban.

Hosszas politikai tárgyalások után 1867-ben jött létre az Osztrák birodalom és a Magyar Királyság között a kiegyezés, mely magyar résztől négy törvényt jelentett. Ezek kimondták, hogy a két államot az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio köti össze, valamint hogy a kiegyezés után a két állam között reálunió jön létre. Az érvénybe léptetéshez Ferenc Józsefnek is szentesítenie kellett a törvényeket, aki erre csak akkor volt hajlandó, ha Magyarországon is megkoronázzák (ami a forradalom miatt elmaradt).

Ferenc József és felesége, Erzsébet országos ünnepségek közepette 1867. június 8-án lett Magyarország és társországai királya és királynéja. A ceremónia több újdonságot is tartogatott: a szertartásra nem Pozsonyban, hanem Budán, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban került sor, s a korábbi szokással ellentétben a király feleségét, "a haza jóságos gondviselőjét" nem a király után néhány nappal, hanem férjével egyszerre koronázták meg.

Az ünnepségek a királyi palota tróntermében kezdődtek meg, ahol a képviselők felkérték Erzsébetet, hogy engedje magát megkoronáztatni. A templomban Andrássy Gyula miniszterelnök az esztergomi prímás segédletével a felkent uralkodó fejére tette Szent István koronáját (Erzsébet királyné esetében jobb válla fölé tartották a koronát). A jeles alkalomból a templomban bemutatták Liszt Ferenc Koronázási miséjét, a várakozó tömeg lelkesedését csak fokozta, hogy az újdonsült királyné a ceremóniát követően magyarul szólt az egybegyűltekhez.

A magyar nemzet a koronázás alkalmával a királyi párnak ajándékozta a 18. században épült, közel száztermes gödöllői kastélyt a hozzá tartozó tízezer hektárnyi erdőterülettel. A ceremónia másnapján a király közkegyelemben részesítette a politikai vagy sajtóügyekben elítélteket, s a nemzettől koronázási ajándékként kapott ötvenezer aranyat – Deák Ferenc tanácsára – az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek özvegyei és árvái javára ajánlotta fel.

Ferenc József ezután 1867. július 28-án szentesítette a törvényeket, hivatalosan is létrehozva az Osztrák-Magyar Monarchiát.

A budai koronázás emlékére arany, ezüst, bronz és ón emlékérmeket verettek.

Ezek közül a hónap műtárgyaként a tárlaton öt arany, bronz és ón koronázási zseton és emlékérem látható.

I. Ferenc József budai koronázására kiadott aranyzseton
Előlapján: az uralkodó koszorús portréja „I.FERENC JÓZSEF AVSZTRIAI CSÁSZÁR” felirattal. (Alul A verdejegy.)
Hátlapján: „BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBE.” felirat, a magyar korona alatti írás: ”MAGYAR KIRÁLYÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII.”

Erzsébet királyné budai koronázására kiadott aranyzseton
Előlapján: Erzsébet királyné portréja „ERZSÉBET AVSZTRIAI CSÁSZÁRNÉ” FELIRATTAL. (Alul A verdejegy.)
Hátlapján: „BOLDOGÍTÓ CSILLAGZAT ÖRÖMÁRJAI KÖZT.” felirat, a korona alatt: „MAGYAR KIRÁLYNÉVÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII.”

I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázására kiadott bronz emlékérmek
Előlapjuk ábrázolása megegyezik a koronázási zsetonokéval, hátlapjuk felirata is. A Szent Korona alatt I. Ferenc József érmén a jogar és a kard, Erzsébet királyné érmén keresztbe tett babérágak látszanak.

I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázására kiadott ón emlékérem
Előlapján az uralkodópár mellképei látszanak, föléjük két angyal a koronát tartja. (A vállszelvényben „A. Kleeberg”, a készítő neve olvasható.) Felirata: „AMOR UNIT VIRES, MDCCCLXVII”.
Hátoldalán felirat babérkoszorúban „Isten segíts! Királyok istene!/ Emeld fel hozzád a király szívét:/ Értelme légyen, mint napod szeme,/ Hogy végig lássa roppant helyzetét,/ Hogy a ki fényben milliók fölött van,/ Legyen dicsőbb erényben hatalomban.”

A múzeum egyik új szerzeménye: a Blau M. Fiai Cognac-gyár porcelán kupakos, csatos konyakos üvege (19. század vége)

blau uvegA fém szerelékkel ellátott, míves – női alakkal díszített – spiáter (cin öntvény) füllel ellátott csatos konyakos üveg a Thúry György Múzeum legújabb szerzeményei közé tartozik, 2016-ban sikerült megvásárolni. A 27,5 cm magas, 1 literes palack porcelán kupakján olvasható magyar és német nyelvű jelzet szerint a „Blau M. fiai Cognacgyár, Nagy Kanizsa” blau pecsetforgalmazta.

A neves konyakgyár elődjét Blau Mózes 1835-ben alapította, majd a pálinkafőzde 1884-től rum- és likőrgyártással bővült, s Magyarországon elsőként francia módszerű lepárlással cognacot állítottak elő. A Fő tér (Erzsébet tér) északi oldalán, a Magyar utca torkolatánál található telepen naponta 15-25 hl bort tudtak feldolgozni, a századforduló idején a 6 gőzerőre berendezett pálinkafőző készülék és a 2 „konyak apparátus” üzemeltetéséhez 25-35 munkást alkalmaztak.

Termékeiket „nagyban és kicsinyben”, palackokban és hordókban kínálták eladásra. Konyak, rum, likőr, szilvórium, barack-, törköly-, „seprü és busfenyő- (boróka) pálinka” mellett sósborszeszt is gyártottak.

1896-ban a konyakgyár mellett berendezték az első hazai fémkupak gyárat, ahol napi 50 ezer bor-, sör-, ásványvizes palackokra való kupakot gyártottak.

A Blau M. Fiai Konyakgyár már 1888-ban kiállítási kitüntetést kapott Pécsett, később aranyérmet Sopronban, Temesváron, díszoklevelet a Millenniumi kiállításon.

Konyakjukkal 1892-ben Bordeaux-ban, 1897-ben Brüsszelben nyertek aranyérmet, kitüntették a céget Temesváron, Londonban, Chicagoban is. 1897-ben elnyerték a császári és királyi udvari szállítói címet.

Bécsben és Budapesten főképviselőségeket, számos nagyvárosban ügynökségeket tartottak fenn. Két utazójuk járta a Monarchia városait, termékeiket Szerbiában, Bulgáriában, de a távoli Indiában, Amerikában is ismerték. 

A kanizsai vár 1690. évi török uralom alóli felszabadítása emlékére veretett érmek

Lipot e th90 éves török uralom után a Batthyány Ádám vezette sereg 1690. április 13-án a török várőrséget kiéheztetve szabadította fel Kanizsa várát. Az esemény emlékére háromféle érmet verettek ezüstből, rézből és cinből.

A tallér nagyságú, „két latnyi nehéz” ezüst, s ugyanilyen méretű réz és cin érem előlapján:
Lipót császár látható római harci öltözetben, jobb kezében római zászlót tart, baljában Földgömbön álló Victoria alakot kezében babérkoszorúval. A császár előtt a vár kulcsait átadó török térdepel.
Latin nyelvű körirata: „Új győzelmeket örvendezve ígér.”
A kép alatt: „Legyőzött kezeit adta április 13-án PHM”
PHM - az augsburgi vésnök, Philipp Heinrich Müller monogramja.
Az érem hátlapján:
Kanizsa vára, felette szárnyas hírnök „Canisia” feliratot tart.
Latin nyelvű felirata:
”Kanizsa 90 év után a török jármat lerázván, ugyan e tavasz elején Lipót és Józsefnek a győzelmek bő veteményét ígéri. 1690.”  

 

Lipot h th

Oldalírása: QVIN EXTRACTA CANIS CANIS ORE CANISA PVDENDI
                 VICTOR CHRISTE POTENS SIT TIBI LAVS ET HONOR!

 A szöveg nagyobb betűinek összeállításából, római számokkal történő helyettesítéséből jön ki az 1690-es évszám.

              DD       CCCCCC           LXVVVV      IIIIIIIIII
             --------   --------------       --------------       ------------
             1000       600                       80             10           =     1690

 

A Bécsben Hautsch által vésetett, ezüst forint nagyságú érem előlapján Kanizsa várának rajza látható „Canischa” felirattal.
A kép alatt latinul: „A töröktől bevéve 1600, Nagy Lipót által visszavéve 1690. április hó 3/13.”
Az érem hátlapján
Hercules látható a Hydrával harcolva.
Felirata: „Kevés (fej) van még.”hidra th

Az emlékérem Grünhut Alfréd híres nagykanizsai magángyűjtő birtokából került 1919-ben a Városi Múzeumba. (Az érem mellett az ő eredeti feljegyzése látható a tárlaton.)

A vár felszabadítása emlékére vert harmadik érem előlapján József királynak, Lipót fiának egy kiéheztetett nőstény kutya (Canissa) szájában Kanizsa várának kulcsát hozza. Latin nyelvű körirata: „Éhség tanította engedelmességre a nőstény kutyát.”
Az érem hátlapján Kanizsa vára látható, melyből a törökök éppen elvonulnak. Latin nyelvű körirata: „Ez a faj nem űzhető ki, ha csak éhség által nem.”
Oldalírása: „Kanizsa minden erő és vérontás nélkül csakis éhség által I. József magyar király kezeire jött vissza.”jozsef th

Emlékserleg Kossuth Lajos tiszteletére

Kossuth serleg th

"Felavattatott: 1929. március hó 15-én."


(Megtekinthető: Thúry György Múzeum,
Nagykanizsa, Fő út 5.)

Az ezüst serleget – Kossuth Lajos halálának 35 éves évfordulója alkalmából – Urbán Gyula újságíró javaslatára, a Zalai Közlöny által meghirdetett gyűjtés eredményeként összegyűlt pénzből vásárolták meg.

1929. március 15-én a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör által szervezett Kossuth-vacsorán avatták fel. A Kör vállalta, hogy ezután minden év március 15-én, a városi ünnepségek estéjén Kossuth-vacsorát rendez a városi testületek, egyesületek, körök vezetői, a városi polgárok részvételével Kossuth Lajos kultuszának ápolása érdekében.

A 2 kg súlyú ezüst serleg külső oldalán Nagykanizsa vésett címere látszik, körülötte felirattal: „Nagykanizsa város közönsége – Hirdesse ezen serleg az utókornak Kossuth Lajos halhatatlanságát és eszméinek örök diadalát”.

A serlegen a városi testületek, iskolák, egyesületek, előkelőségek vésett nevei és jelmondatai olvashatók, többek között:

Keresztény Tisztviselőnők Egyesülete – „Kossuth leborult a nemzet nagysága előtt, mi pedig dolgozzunk az ő szellemében a régi haza nagyságáért!”, Nagykanizsai Felsőkereskedelmi Iskola – „Magasztos tanításaidat szívünkbe zártuk és követjük.”, Nagykanizsai Izraelita Nőegylet – „Szólj, gondolj és tégy jót”, Kiskanizsai Polgári Olvasókör – „Munkával a szabadságért”, Nagykanizsai Kisdalárda – „A haza mindenek előtt”, Nagykanizsai Ált. El. Iskola Tantestülete – „Nagy szellemed vezérelje honépítő munkánkat”, Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet – „Mindent a hazáért”, Nagykanizsai Ipartestület – „A szabadság lánglelkű Apostolának.”

A serleg hátoldalán olvasható véset: „Felavattatott: 1929. március hó 15-én.”

A következő néhány évben, március 15-én, a hazafias ünnepély estéjén a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör nagyszabású Kossuth-vacsorákat rendezett a Polgári Egylet nagytermében, a serleg-beszédre minden évben a város neves polgárát kérték fel. Az 1930-as évek közepére azonban a hagyomány megszakadt. 

A hónap festménye

Thumbnail Csernó Judit: Falu 1974 előtt(vászon, olaj, 50x60 cm) Az alkotás a Brunner Gyűjteményben található (Thúry György Múzeum Képzőművészeti Gyűjtemény,...

A hónap műtárgya

Thumbnail Száznegyven éve koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét a budai Mátyás templomban. Hosszas politikai...
Bővebben itt: Július  

Plakat haboru th

Múzeumi képeslapok

kepeslapA képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)

Galéria

mozaikmuzeumtura logo

NMI logo

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.