nyaklanc 01 thVastag vörösrézláncból készített, nyolcas szemekből összeállított nyaklánc, melynek láncszemeit a kereszteződéseknél vékony sárgaréz dróttal sűrűn betekerték. A láncra kis rézlemezekkel 11 ezüstérmét nitteltek. A középső Mária Terézia 1780-as tallérja, két oldalán Ferenc József két-két 1880-as évekből származó florinosa, a szélső három pedig Ferenc József egykoronása az 1893 és 1915 közötti évekből. A nyaklánc egyszerű hurokkal zárul.

A nyaklánc ajándékozója, Nagy Andrásné mesélte a nyakláncról 1971-ben Nagykanizsán: „Valamelyik rokonunk készítette a leány számára, akinek udvarolt. Apám mesélte, hogy szedtek össze fényes pénzeket, és megcsinálták nyakláncnak, főleg a Kiskanizsán élő cigányok. Gyűrűket is készítettek pénzekből. Mikor elmentek a vásárra, ott árusították, vásárlóik is főleg cigányok voltak. A lányok és asszonyok büszkén hordták a nyakukban. Leginkább a rézműves lăkătár vagy köszörű cigányok foglalkoztak a készítésével, mert nekik volt hozzávaló felszerelésük.”

nyaklanc 03 thA lázsiás rögzítetlen, végeinél horgasan egymásba akasztott, pénzérmékből készített, erőteljes vagyon- és rangjelző szereppel bíró nyakék. A pénzes nyakékek az ország déli részén voltak gyakoribbak, ahol közvetlenebb és erőteljesebb volt a balkáni, délszláv népviseletek hatása, de a 19. században alapvetően az ország minden táján viselték ezt az ékszert. A legváltozatosabbak a Kalocsa és Baja környéki ötvösök lázsiásai voltak. A nyakékek a felfűzött pénzekről kapták a nevüket: Bácskában egy 18. századi pénzről, a lázsiásról nevezték el, a Duna-menti falvakban húszas, a Sárközben tallér volt a neve. A magyarok lázsiásféléi főleg kisebb értékű, de nagyobb méretű ezüstpénzekből álltak, általában 3–11 darabból. Sokszor gyöngyökkel vagy díszes fémláncokkal kombinálva viselték őket, de akadtak zsinórra vagy textilpántra fűzött darabok is. A lányok általában örökségbe vagy ajándékba kapták a láncot, de például Baja környékén a menyasszony a vőlegénytől kapott jegypénzből készíttette az ékszert. Az első világháború után lassan kiment a divatból a lázsiás, ugyanis a városias, polgári viselethez már sokkal jobban illett a nyaklánc.

 nyaklanc 02 th

Összeállította: Kiss Nóra néprajzkutató
Tárgyfotó: Hohl Zoltán
Fotó: Folkpédia

The Thúry György Museum uses cookies to ensure you have the best browsing experience and to help us improve the site.
By continuing to browse the site you are agreeing to our use of cookies.