A kanizsai fejetlen, fehér mén legendája
Musztafa, Kanizsa várának utolsó basája, elvinni nem tudván őket, mély verembe rejtette összerablott kincsét a vár kényszerű átadása előtti utolsó sötét éjszakán.
Visszajövünk még, vissza Kanizsára hamarosan! – e szavakkal buzdítva magát, és abban bízva, hogy egy fehér mén földre ontott vére elrejti aranyát, legkedvesebb paripája büszke nyakát vágta át, habzó sötét vérét a rejtekhelyre csorgatva.
Ám hiába visszavágyó reménye – soha erre többé nem járt, de a kincset sem látta senki azóta.
Nem úgy a basa fejetlen lovát. Leginkább mikor szél tépi a fákat, az éjféli órákban száguld a Várréten át, mondják kik látták, elhullajtott patkóit mutatva bizonyíték gyanánt.
Úgy gondolva, szerencsét hoznak e patkók, volt ki közelgő
...